EUGC beszámoló – Samuel 3Leg

Elképesztő élményekkel lettem gazdagabb pár nap leforgása alatt. Mikor kimentem, nem gondoltam volna, hogy életemben elsőnek érzem majd igazán azt, hogy jó magyarnak lenni. 11 éve, amikor valami férfimagazinban olvastam a városi golfról, nem gondoltam volna, hogy egyszer itt lehetek. De nagyon előre rohantam.

A verseny igazán remek helyen került megrendezésre, ami kicsit hajazott a csepeli Szabadkikötőre.

Komoly volt már az odajutás is, ahogy egy hajón közelítette meg a csapatunk ezt a helyet. Mint valami hódítók. Lehet ez lesz a becenevünk később, ha ilyen iramban fejlődik a csapat 🙂

A verseny igazán hosszú és fárasztó volt, de annak ellenére élveztem, hogy alul múltam önmagam és csak villanásokra futotta. Mondjuk ebből kettő Hole in one lett, amit nem azért mondogattam a rá következő napokban, mert olyan menő, hanem mert akkora élmény volt. Az amúgy visszafogott flightunk egyből hangos lett, jöttek a pacsik, poénok, stb. Ezt leszámítva nem tudtam sokat hozzá tenni a magyar csapat legendájához, de majd legközelebb. Helyettem megtették mások, és ettől is nőtt a szememben a csapat szó. A golf ilyen. Egyik nap megy, másikon másnak megy.
A verseny végén bevettük magunkat a fotós sátorba, söröztünk, végig szurkoltuk a szétütést, ami eldöntötte a dobogós sorrendet, aztán a szállásunk előtti placcon folytattuk, néhány csepeli punkkal kiegészülve (komolyan). Volt ,aki gimnasztikázott, volt aki a verseny miatti örömmámorban beszélgetett. Mindenki jól érezte magát. Sok érdekességre derült fény, mint például arra, hogy nálunk van a legjobban működő urban golf közösség, és arra is, hogy a jövő évi svájci verseny még a németeknek is drága 😀 Remélem a csehek szervezik vagy mi 😉 Úgy gondolom ezt a hétvégét nem nagyon lehetett volna jobban kimaxolni. Urban golf és Páholy mindenek felett!!!